A film művészetének történetét az első világháborútól kezdve számítanám: ezekben az években talált magára a mozgófénykép .Az első világháború alapjaiban rázta meg a megdönthet etlennek hitt kapitalizmus rendszerét és ugyanezekben az években született meg az az uj művészet* amelyet maga a sors jelölt ki arra* hogy az embert szolgálja. Ez a művészet minden eddiginél mélyebb hatást gyakorolt az emberre.Ez a művészet eddig soha nem látott szemszögből beállításban figyeli meg a világot. Ez a művészet tetszése szerint szükiti vagy tágítja az időt és a teret s egyik kontinensről a másikra ugrik át szabadon közelit az .emberiség életének bármely jelenségéhez.A filmművészet mélységesen nemzetközi Oharlie Ohaolint a földkerekség minden zugában egyformán szeretik a Patvomkin rán- célos és a Vihar Ázsia felett diadallal járta be a világot.És emellett ez a művészet valamennyi látványos művészet közül a legrealisztikusabb. A film alapja a fénykép j minden egyes kép hasonlithatatlanul valószerübb, mint a. legmüvészibb színpadi díszlet, ugyanúgy, mint ahogy a színpadi színész arca sem vetekedhet a felvevőgép előtt játszó színész arcának életteli ári™ nyaltságával.A filmművészet átvette a realizmus stafétabotját a színháztól. ügy gondolom, hogy a Moszkvai Művész Színház már nem kelhet versenyre a filmművészettel a látvány életteli hitelessége szempontjából.
Megjelent egy újfajta, az eddiginél fényérzékenyebb film- szalag és már felvételt készíthetünk a metróban is; megjelent egy uj optika, és segítségével olyan szögben mutathatunk be egy eseményt, ahogy arra azelőtt nem volt lehetőségünk. Napról napra közelebbről Jobban figyelhetjük meg az életet s e megfigyelés e- redménye egyre pontosabb, kifejezőbb, erőteljesebb. Ebben rejlik a film hatalmas sajátossága.Á színházban csak egyetlen örök varázslat vaxn az, hogy ás alkotófolyamat a néző előtt zajlik le, hogy a néző látja magát az élő színészt. Ez sajátságos vonzóerőt Jelent mind a közönség, mind pedig a színész számára A színész és a néző közvetlen kapcsolata nem vihető át ,a filmbe és ez a sajátosság biztosítja a színház fennmaradását
A televízió ugyanúgy felhasznál minden technikai újdonságot , mint a film. És mig ma az az előnye, hogy a néző otthonában hozzájuthat a művészethez, holnapra már saját nyelve is lesz, a- mely ugyanúgy különbözik a film nyelvétől, mint a filmé a színháztól vagy mint az újságé a regénytől. Biztos vagyok abban, hogy a most következő évtizedekben a televízió szilárd helyet biztosit magának az emberiség szellemi kultúrájában.A film az irodalom, színház, festészet, zene kereszteződéséből született. A televíziót ugyanaz a kereszteződés jellemzi. De e szülők mellett még felhasználja a film, a rádió és az újságok tapasztalatait is.
De milyen más módon nézhetünk otthon filmet?A mai keskenyfilmvetitőgépek nem elég jók ahhoz, hogy komolyan számolni lehesseh velük. Nehéz, vagy lehetetlen egyéni filmtárat tartani, mint ahogy mondjuk az ember könyvtárat gyűjt Ősz- sze. A filmek nehezek, kezelésük bonyolult, a vetítőkészülék drága és tökéletlen, s még ha van is otthon filmvásznunk, a filmek vetitése korántsem olyan, mintha leveszünk egy könyvet a polcról, felütjük egy tetszésszerinti oldalon és olvasásába mélyedünk*Csak akkor mutatkozik majd meg a filmművészet igazi nagysága és jelentősége az emberiség számára, ha egy-egy filmmel éppoly könnyedén tudunk majd bánni, otthon, mint egy könyvvel® Ez a mágnesszalagból készülő kópiák kérdése. Rövidesen minden kulturember lakásában két gyűjtemény leszs könyvtár és filmtár. Egy-egy ilyen film súlya kisebb lesz egy könyvnél. A Earenina Anna cimü film tekercse nem lesz nagyobb egy csészealjnál, s kezelése is igen egyszsrü lesz. Minden lakásban lesz filmvászon, a vásznat és a vetítőkészüléket beépítik a falba, s az, hogy az ember bármely pillanatban bármely film egy-egy részletéhez hozzájusson, az emr-ber szükségletévé válik. Es akkor a film az ember legintimebb barátja lesz, olyan, mint ma a könyv.Akkor szétválik a film és a televizió útja.Akkor a televizió a maga útját járja és nem lesz többé a film és a színház "eltartottja”. Hiszen senkinek nem jut eszébe, hogy délutánról délutánra hallgassa a rádióban a Háború és békét hattól nyolcig. Elolvassuk, amikor kedvünk szottyan rá; néha reggel, máskor késő éjjel. Levesszük a polcról, fellapozzuk egy-egy fejezetét és elolvassuk.A jövő embere igy nézi majd meg kedvenc filmjeit. Egy adott pillanatban búcsút mond a bemondónőnek, aki éppen most fejezte be híradását egy távoli világrészből, lezárja a televíziót,filmgyűjteményéhez lép.
A film története
A Kezdetek
A film története 1880-ban veszi kezdetét az első kamerák feltalálásával, ezek nagyjából egy tucat képkockát rögzítettek másodpercenként. A legelső fennmaradt film, mely ilyen kamerával készült az 1888-as Roundhayi kerti jelenet, melyből két másodpercnyi anyag maradt fenn, eredetileg két perces lehetett.
1895-ben a Lumière fivérek feltalálták a kinematográfot, mely alkalmas volt mozgókép felvételére illetve vetítésére. Találmányukat még ebben az évben bemutatták a közönségnek, amikor decemberben levetítették saját filmjeiket Párizsban. Ezt az időpontot tartják a mozi születésének. A kinematográfot a Pathé fivérek kezdték el sorozatban gyártani a Pathé Fréres cég keretein belül. Másik cégük a Pathé Cinema pedig filmek gyártására lett alapítva. Mindkét vállalkozásban sikereket értek el, egyetlen komoly vetélytársuk a Gaumont volt, melyet Léon Gaumont alapított. A cég 1910-ben átvette a vezető szerepet a Pathé testvérektől. Ám 1920-ra az amerikai stúdiók elkezdték filmjeiket külföldön is forgalmazni, így a Hollywood-i filmkészítés vált a követendő példává.
A hangosfilm
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták.
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka.
1930-ban bemutatták Budapesten a Kék Bálványt, az első magyarországi hangosfilmet. Ezt követi a Hyppolit, a lakáj. Az 1930-as években elterjedt a Movietone eljárás. A keverésnek köszönhetően hamarosan a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében használták először a sztereó hangot.
A hetvenes években fejlesztette a ki a Dolby laboratórium zajszűrő rendszerét. Majd a 80-as években megjelent a digitális hangrögzítés.
A színesfilm
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást. 1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami az Agfacolor néven vált ismerté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven.
A Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készült, de a színes film valódi premierjére 1937-ben került sor Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikusának bemutatójával.