A film vizualitása a kommunikációban

Minden percben egyszerre vagy a gyermek, aki régen voltál, és a bölcs, aki egy nap majd leszel. Da Vinci démonai c. film

                   Filmek az életünkben

A film művészetének történetét az első világháborútól kezd­ve számítanám:  ezekben az években talált magára a mozgófénykép .Az első világháború  alapjaiban rázta meg  a megdönthet etlennek hitt kapitalizmus rendszerét és ugyanezekben  az években született meg az az uj  művészet* amelyet  maga a sors  jelölt ki  arra* hogy az  embert szolgálja. Ez a művészet  minden eddiginél mé­lyebb hatást gyakorolt az emberre.Ez a művészet eddig soha nem látott szemszögből  beállítás­ban figyeli meg a világot. Ez a művészet tetszése szerint szükiti vagy tágítja az időt és a teret s  egyik kontinensről a másikra ug­rik át   szabadon közelit az .emberiség életének bármely jelenségé­hez.A filmművészet mélységesen  nemzetközi  Oharlie Ohaolint a földkerekség minden zugában  egyformán szeretik a Patvomkin rán- célos és a Vihar Ázsia felett diadallal járta be a világot.És emellett ez a művészet valamennyi látványos művészet kö­zül a legrealisztikusabb. A film  alapja a  fénykép j minden egyes kép hasonlithatatlanul valószerübb, mint  a. legmüvészibb színpadi díszlet, ugyanúgy, mint  ahogy a színpadi színész  arca sem vete­kedhet a  felvevőgép előtt játszó  színész arcának  életteli  ári™ nyaltságával.A filmművészet átvette a realizmus stafétabotját a színház­tól. ügy gondolom, hogy a Moszkvai Művész Színház  már nem kelhet versenyre a filmművészettel  a látvány életteli hitelessége szem­pontjából.
Megjelent  egy újfajta, az eddiginél  fényérzékenyebb film- szalag és már felvételt készíthetünk a metróban is; megjelent egy uj optika, és segítségével olyan szögben mutathatunk  be egy ese­ményt, ahogy arra azelőtt nem volt lehetőségünk. Napról napra kö­zelebbről Jobban  figyelhetjük meg az életet s  e megfigyelés e- redménye egyre pontosabb, kifejezőbb,  erőteljesebb.  Ebben rejlik a film hatalmas sajátossága.Á színházban csak egyetlen  örök varázslat vaxn az, hogy ás alkotófolyamat a néző előtt zajlik le, hogy a néző látja magát az élő színészt. Ez  sajátságos  vonzóerőt  Jelent  mind a közönség, mind pedig a színész számára A színész  és a néző  közvetlen kapcsolata  nem vihető át ,a filmbe és ez a sajátosság biztosítja a színház fennmaradását
A televízió ugyanúgy  felhasznál minden  technikai újdonsá­got , mint a film. És mig ma  az az előnye,  hogy a néző otthonában hozzájuthat a művészethez, holnapra már saját  nyelve is lesz, a- mely ugyanúgy  különbözik a film nyelvétől, mint  a filmé a szín­háztól vagy mint az újságé a regénytől. Biztos vagyok abban, hogy a most következő évtizedekben a televízió szilárd helyet biztosit magának az emberiség szellemi kultúrájában.A film az irodalom, színház, festészet, zene  kereszteződé­séből született.  A televíziót ugyanaz  a kereszteződés jellemzi. De e szülők mellett még  felhasználja a film, a rádió és az újsá­gok tapasztalatait is.
De milyen más módon nézhetünk otthon filmet?A mai keskenyfilmvetitőgépek nem elég jók ahhoz, hogy komo­lyan számolni lehesseh velük. Nehéz, vagy lehetetlen egyéni film­tárat tartani, mint ahogy mondjuk  az ember könyvtárat gyűjt Ősz- sze. A filmek nehezek, kezelésük bonyolult, a vetítőkészülék drá­ga és tökéletlen,  s még  ha van is otthon  filmvásznunk, a filmek vetitése korántsem olyan, mintha leveszünk egy könyvet a polcról, felütjük egy tetszésszerinti oldalon és olvasásába mélyedünk*Csak akkor mutatkozik majd meg a filmművészet igazi nagysá­ga és jelentősége az emberiség számára, ha egy-egy filmmel éppoly könnyedén tudunk majd bánni,  otthon, mint  egy könyvvel® Ez a mág­nesszalagból készülő kópiák kérdése.  Rövidesen minden kulturember lakásában két gyűjtemény leszs könyvtár és filmtár. Egy-egy ilyen film súlya  kisebb lesz  egy könyvnél.  A Earenina Anna cimü film tekercse nem lesz  nagyobb egy  csészealjnál, s kezelése  is igen egyszsrü lesz. Minden  lakásban  lesz  filmvászon, a vásznat és a vetítőkészüléket  beépítik  a falba,  s az, hogy  az ember bármely pillanatban bármely film egy-egy részletéhez hozzájusson,  az emr-ber szükségletévé válik.  Es akkor a film az ember legintimebb ba­rátja lesz,  olyan, mint ma a könyv.Akkor szétválik a film és a televizió útja.Akkor  a televizió  a maga útját járja  és nem lesz többé a film és a színház "eltartottja”. Hiszen senkinek  nem jut eszébe, hogy délutánról délutánra hallgassa  a rádióban a Háború és békét hattól nyolcig. Elolvassuk, amikor kedvünk szottyan rá; néha reg­gel, máskor késő éjjel. Levesszük  a polcról, fellapozzuk egy-egy fejezetét és elolvassuk.A jövő embere igy nézi majd meg kedvenc filmjeit. Egy adott pillanatban búcsút mond a bemondónőnek, aki éppen most fejezte be híradását egy  távoli  világrészből, lezárja  a televíziót,filmgyűjteményéhez lép.
 
A film története
A Kezdetek
A film története 1880-ban veszi kezdetét az első kamerák feltalálásával, ezek nagyjából egy tucat képkockát rögzítettek másodpercenként. A legelső fennmaradt film, mely ilyen kamerával készült az 1888-as Roundhayi kerti jelenet, melyből két másodpercnyi anyag maradt fenn, eredetileg két perces lehetett.
 
 
Vigyor
1895-ben a Lumière fivérek feltalálták a kinematográfot, mely alkalmas volt mozgókép felvételére illetve vetítésére. Találmányukat még ebben az évben bemutatták a közönségnek, amikor decemberben levetítették saját filmjeiket Párizsban. Ezt az időpontot tartják a mozi születésének. A kinematográfot a Pathé fivérek kezdték el sorozatban gyártani a Pathé Fréres cég keretein belül. Másik cégük a Pathé Cinema pedig filmek gyártására lett alapítva. Mindkét vállalkozásban sikereket értek el, egyetlen komoly vetélytársuk a Gaumont volt, melyet Léon Gaumont alapított. A cég 1910-ben átvette a vezető szerepet a Pathé testvérektől. Ám 1920-ra az amerikai stúdiók elkezdték filmjeiket külföldön is forgalmazni, így a Hollywood-i filmkészítés vált a követendő példává.
 
A hangosfilm
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilmjét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták.
 
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka.
 
1930-ban bemutatták Budapesten a Kék Bálványt, az első magyarországi hangosfilmet. Ezt követi a Hyppolit, a lakáj. Az 1930-as években elterjedt a Movietone eljárás. A keverésnek köszönhetően hamarosan a film összes hangja egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében használták először a sztereó hangot.
 
A hetvenes években fejlesztette a ki a Dolby laboratórium zajszűrő rendszerét. Majd a 80-as években megjelent a digitális hangrögzítés.
 
A színesfilm
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást. 1909-ben a londoni Palace varietében levetítették az első színes hatású filmet. 1917-ben a tényleges színes film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1936-ban a szubtraktív színkeverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami az Agfacolor néven vált ismerté a színes filmek körében. A német gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven.
 
A Technicolor vállalat 1930-ra dolgozta ki a három alapszín, illetve a keverésükkel létrehozott többi színnel készíthető filmek gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készült, de a színes film valódi premierjére 1937-ben került sor Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikusának bemutatójával.
 
 
 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 20
Heti: 70
Havi: 128
Össz.: 702

Látogatottság növelés
Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
A film vizualitása a kommunikációban - © 2008 - 2019 - filmkultura.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »