Antomie Lumiere francia fényképlemez- és fotócikkgyáros meglátja az Edison-féle gépben az üzleti lehetőséget, ezért megbízza fiait, hogy azt alakítsák át úgy, hogy a filmszalagot kivetítve egy időben egyszerre több ember is nézhesse.
A Lumière fivérek elkészítik a kinematográfot, amellyel már szélesebb közönségnek is tudnak filmet vetíteni, és ezzel mint a mozgókép föltalálói bevonulnak a történelembe.
A mozi születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor először tartottak vetítést fizető közönségnek. Erre 1895. december 28-án Párizsban kerített sort Auguste és Louis Lumière. A vetítés alkalmával néhány perces rövidfilmeket vetítettek le, mint pl. A munkaidő vége, A kisbaba reggelije, A megöntözött öntöző.
Megelevenedő képek
Eadweard Muybridge 1878-ban Leland Stanford megbízásából 24 egymás mellé helyezett fényképezőgéppel fázisfelvételeket készített egy száguldó lóról, hogy megtudja, létezik-e olyan pillanat, amikor a vágtató ló mind a négy lába elemelkedik a földtől.
Eadweard Muybridge fotósorozata
A kísérlet felkeltette Augustin Le Prince érdeklődését, aki rájött, hogy egy olyan gépet kellene készíteni, ami egymaga képes gyors egymásutánban felvételeket készíteni. Ezek a felvételek aztán visszapörgetve a mozgás látszatát keltik. Még ugyanabban az évben bejelenti a szabadalmát – egy olyan gépet, ami másodpercenként 20 képet képes fényérzékeny szalagra rögzíteni és a képeket vetítéssel láthatóvá is tudja tenni. A találmánynak az „animated pictures” („megelevenített képek”) nevet adja. Így La Prince a mozgókép első, valódi feltalálója. Az által készített mozgóképsorok, mint pl. a Családi jelenet a roundhay-i kertben vagy a Forgalom a leedsi hídon világ első filmjei. A gép azonban elveszett, mielőtt elterjedt volna a világban.